Mint gyermek aki semmitől sem fél
zúzmarával játszadozik a szél
kirojtozza a fáknak ágait
messzire röpítve annak vágyait
oda ahol az ég a kékségre kél
oda ahol a dér kacagásra ér
és a jégmadár csókban ölelkezik
a tündérek simogatják álmait
ott ahol senki semmit nem ígér
ott ahol betakar egy puha kéz
és a mesék többé már nem hazudnak
egymásba hajol a tiszta gondolat
mint gyermek aki semmitől sem fél
zúzmarával játszadozik a szél
kirojtozza a fáknak ágait
messzire röpítve annak vágyait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése